2005. július 17., vasárnap

terroristák

Lehet, hogy rosszul látom, de nagyon fura, hogy azok a merénylők - öngyilkos vagy csak gyilkos -, akik az elmúlt néhány évben NY-ban, Madridban vagy most Londonban követtek el terrorakciót, mind hosszabb-rövidebb időt abban az országban éltek, amelyikben végül robbantottak. Tehát ez a mostani négy londoni robbantó igénybe vette az angol oktatási rendszert, az egészségügyet, az összes juttatást, ami járt nekik, természetesnek vette a vallásszabadságot, ami engedélyezte, hogy a legbigottabb muzulmán szekta tagjává váljanak, majd szépen felrobbantottak négy bombát mindez ellen. Tulajdonképpen hogy is van ez?

együtt indultak el, és még csak a paradicsomba se kerülnek, mert nem kiáltották, hogy Allah Akbar...

4 megjegyzés:

panka írta...

Kero, nem értem a gondolatmenetedet. Tehát ha nem tudok integrálódni, akkor robbantok?

Az utolsó mondatod mit is akar jelenteni? Aklimatizálódás kell a túléléshez, de ez kellett Nagy Sándor idején, amikor hellenizálta a meghódított területeket, és kellett a Római birodalomban, amikor vagy polgárrá váltál, vagy eltűntél. Ez a tröténelem. Lehet ellene harcolni, de akkor is ismétli önmagát. Ha tehát a muzulmánok beköltöznek egy alapvetően zsidó-keresztény ideológiára alapuló kultúrába, országba, próbálják meg elfogadni az erkölcsi előírásokat. Igen, ismerős a képlet, igen, így aklimatizálódtak az európai zsidók is, és így maradtak fent. El tudnád képzelni, hogy egy harcosabb zsidó közösség, mondjuk Berlinben, robbantgatni kezd?

Névtelen írta...

Tudod hajszál pontosan erről elmélkedtünk a vasárnapi reggelink felett úgy 9-től 1/2 11-ig. Ugyanez volt az én gondolatmenetem is és még foglalkoztatott bőven a nap folyamán.
Felháborító, visszataszító és még sorolhatnám.

panka írta...

Semmise bonyolult. Egyszerűen nem kell ott élniük, ahol nem tetszik nekik az élet bevándorlóként.

panka írta...

Gáza saját területük, nem?