2005. július 17., vasárnap

Willkommen

Tegnap megvolt a rendes évi többszöri bécsi út egyike. Minden a terv szerint alakult, a Magritte kiállítás volt a fő cél, meg persze a H&M, ahol imádok bevásárolni, meg egy kis kávézás (hol, ha nem a Sacherben?), egy kis Body Shop, egy kis csámborgás a városban, kaja a szokott helyünkön a Pizza Biziben a Rotenturm strassén (mert csak itt lehet vegetáriánus lasagnét kapni M-nek), aztán az ő útjai, Steffl és Douglas, és még egy kis kávézás a Gerstnernél, és aztán haza.

Persze, hogy Bécsben is van Medici címer, hol ne lenne? :)



















A kiállítás után beültünk egy 1300 körüli gótikus templomba, ahol hátul épp mise volt, és suttogva beszélgetni kezdtünk az egyébként üres padsorokban. Akkor eszméltünk fel, amikor már majdnem emelt hangon próbáltuk azt bizonygatni egymásnak, hogy a neoplatonisták mit is vettek át az antikvitásból, és hogy a homoszexualitást hogy is értelmezték a reneszánsz korban. Körülnéztem, majd megkértem M-t, hogy talán menjünk ki a templomból és folytassuk ott.

Egy sarokra innen újabb gótikus kápolnácska, a régi városháza temploma, melynek hátsó oldalán reneszánsz kapu. Gyönyörű.

Hazafelé megláttuk Carnuntum előjelzőjét az autópályán, M. felsikított, hogy Marcus Aurelius itt írta az Elmélkedéseket, tehát odamentünk. Jó negyedórára a pályától fatasztikus római kori feltárás, igaz, már zárva volt, így csak körbeautózva láttuk, de az amifiteátrumba beültünk.














Mögötte bájos kis négysaroktornyos kastély, bejáratánál erodált kőoroszlánnal, kétkaros lépcsőfeljáróval a bejárati oldalon.
Willkommen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése