2005. február 12., szombat

Ray

Két és fél óra a film, a végén nem éreztem a térdemet. Nem lehetett volna kicsit rövidebbre vágni?

Míg A. elérzékenyült, nekem túl sziruposra sikerült néhány jelenet. Micsinájjak, a hosszú egymásranézések nekem nem fejeznek ki valódi érzéseket. A földön fekvő, anyja után kiabáló kisgyerek pedig kifejezetten erőltetettnek tűnt.

Jamie Foxx megint tündökölt, már a Collateralban is lejátszotta Tom Cruise-t a vászonról. A többiek gyengébbek voltak.
Még egy bakit is észrevettem: egy vak kisfiú szemgolyója miért követi az ablak előtt elhaladó kocsit?

Nincsenek megjegyzések: