Nyuszi írta, és most berakom ide.
Antiszociális árvákat a parlamentbe!
Szerencsés az a honfitársunk, aki mostanában nem tűnődik azon, mi a baj a magyar politikával. Még szerencsésebb, aki csak mostanában tűnődik el rajta, és már-már a bibliai, boldog együgyűség magasságáig jutott, aki bár tűnődik, mégsem gondolja, hogy baj lenne vele.
Pedig nem is a politikusokkal van a baj. A gond az, hogy ők is csak olyan – jó esetben – átlag emberek, mint bármelyikünk. Ezen viszont lehetne változtatni. A tapasztalatok szerint mindig problémát jelent, ha egy politikusnak van családja, vannak barátai. A hatalom közelébe érve ugyanis a környezet viselkedése megváltozik. Az addigi, homályos tekintetű sörcimborák levetik báránybőrüket, és átváltoznak jeges pillantású privatizációs hiénákká, milliárdos barátokká, kft-s susmus társakká, állami pénzek önös vérszopóivá. Hasonló a helyzet a családtagokkal is. Korábban fejkendőben, kötényben a konyhában szorgoskodó hinterland-tündérek avanzsálnak tőzsdecápákká, uradalmi intézőkké. A tisztes polgárgyermekként még apjuk-anyjuk szaván csüggő pulyák pedig hirtelen élesre fenik tejfogaikat, és hozzálátnak a média, vagy éppen a kormányzat kiszolgáló cégeinek bekebelezéséhez. Hogyan is volna hát kicselezhető az állami pénzek iránt gerjedő családi-baráti vonzalom?
Hirtelen két megoldás adja magát. A kivihetőbbnek tetsző úgy szól, hogy a törvény kizárólag antiszociális (de szociálisan hivatalból nem érzéketlen!), barátok és család nélküli emberek jelölését tegye lehetővé. Ez elejét venné az ilyen jellegű személyes osztogatásnak. Fontos lenne persze, hogy az illető jelölt annyira gyanakvó és e mellett taszító személyiség legyen, hogy még akkor se tehessen szert személyes kapcsolatokra, ha már közel került a tűzhöz. Tapasztalatok szerint ugyanis ennek veszélye a pozíció nagyságával egyenesen arányos.
A döntés, amennyiben átmenne a parlamenten, rengeteg haszonnal járna. Csak néhány példa: politikusaink utaztatási költségei a töredékükre csökkennének. Jó eséllyel a világon elsőként megakadályozhatnánk hatalom és tőke, illetve a különböző, szétválasztani hivatott hatalmi ágak összefonódását. Döntéshozóink tisztánlátását, etikai érzékét legfeljebb a bor szeretete homályosítaná, nem a szőlőgazdálkodás iránti vonzalom. Hátránya lenne ugyan a rendszernek, hogy politikusaink család, barátok és érzelmi kötődések hiányában minden más társadalmi rétegnél gyakrabban menekülnének öngyilkosságba, megszűnne viszont a mostanában népszerű, politikai öngyilkossággal felérő hatalmi gyakorlat, utánpótlásból pedig még így sem lenne hiány.
Persze, mint említettük, van másik megoldás is. Egyszerűen tisztességes, valóban a közért dolgozó személyeket kellene a hatalomba jutatni, és ha már nem így viselkednek, ki kellene őket ebrudalni onnan. Szépen hangzik? Hát persze. Csakhogy a dolog kivihetetlen. Mert a magyar politikai élet – hogyan is tehetne másként – saját magát jelöli a választásokon különböző színekben, és kész. Független jelölt a Parlamentben az utóbbi időkben csak akkor fordul elő, ha valaki az egyik pártból a másikba tartva megpihen egy kicsit a patkó két szára között. Épp ilyen önellentmondás, hogy jelenleg hatalomban levő vezetőink bármilyen ok miatt változtatnak majd mentalitásukon. Egyrészt, az ember alapvetően nehezen változik, másrészt erre semmi nem kényszeríti őket, nekik pedig jó ez így. A rendszer fenntartását további biztosítékok is szolgálják. Mostanra ugyanis sikerült a teljes társadalmat annyira és szigorúan két zászló alá tömöríteni, hogy új embereknek, kisebb, alternatívát jelentő politikai erőknek szinte alig van esélyük beleszólni a dolgok menetébe. Nem csak a parlamenten kívüli pártokra igaz ez, hanem a parlamenti küszöbben még épp csak kapaszkodó két kis pártnak is.
Valahogy mintha nem tudna kizökkenni a kerékvágásból az ország annak ellenére, hogy ez a kerékvágás láthatóan hamar kátyúvá lesz. Pedig ha a választók nem emelik fel a hangjukat, előbb-utóbb hangjuk sem lesz, amit felemelhetnének. Nos jó lenne. Ennél azonban még az is valószínűbbnek látszik, hogy a parlament megszavazza a magányos, egyedülálló árvákról szóló indítványt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése