2005. április 11., hétfő

Japán szerető

Ausztrál film a Puskinban. Márió és E. csak az én unszolásomra jött el. Szépen indul, bár kicsit szokványos a babkonzerv-nescafé-kávétejszín szingli-lét. És aztán jön a fejbevágás: a férfi egyszercsak meghal a legváratlanabb pillanatban. Innentől kezdve a szék karfájába kapaszkodunk mindannyian. Ritkán sírok filmen, de itt komolyan gondolkoztam a zsebkendő megkeresésén.



Körülöttem rettenet megy, két napos megmihálylásra terveznek jegyeket venni, de a megasztáros döntő is téma. Tarkó barátnője inkább végigállja... Hol a francban vagyok?

Mennyivel jobb volt a Rómain hekket enni, bébire vigyázni, Szentendrén bóklászni, palacsintát vadászni, bababörzéről lemaradni.

Nincsenek megjegyzések: