Aut(h)onómia

Tegnap a Spinozában voltunk, Bánsági Ildikó mesélt Auth Magda sorozatában. Ebből a nőből valami angyali ártatlanság, valami földön túli tisztaság árad. Csodálatos ember lehet, hatalmas lélekkel. Kár, hogy pont egy ilyen vacak darabban szerepel, mint a pár napja bemutatott Vőlegény. Nem mertem meg se nyikkanni, amikor a bemutatóról és a sikerről mesélt.
Kínos volt viszont az, hogy összesen 10 ember hallgatta a beszélgetést. Egy kétmilliós városban ennyire nem érdekel senkit a kultúra? Most nem állok neki azt boncolni, hogy az emberek ehelyett beszélő bábokat néznek valóságsó és sorozatok címén, de meglepő, hogy egy ilyen értelmes nőre senki sem kíváncsi. Vagy lehet, hogy annak kéne örülni, hogy 10 ember eljött, és meghallgatta?

Az étterem falán Rembrandt és Vermeer reprók lógnak, olyan jól esett a lelkemnek ezeket a szépségeket nézegetni, amíg kávéztam.