Bálvány

Gyönyörű könyvet olvasok (sokadszorra). Merle-től a Bálványt. A történet röviden annyi, hogy egy csodaszép lány, aki híres földig érő dús szőke hajáról (Vittoria Accoramboni) hirtelen férjhez kell, hogy menjen, mert a család elszegényedik. Egy bíboros fogadott unokaöccse, Francesco Peretti az egyetlen használható kérő, így hozzáadják a lányt. Néhány évnyi boldogtalan házasság után Vittoria megismeri Paolo Giordani Orsinit, Bracciano hercegét, és egymásba szeretnek. Orsini kivégezteti feleségét, Isabella de'Medicit, majd bérelt orvgyilkosokkal leszúratja Perettit, hogy összeházasodhasson Vittoriával. Azonban hamarosan meghal a pápa, és következőnek épp Peretti bíborost választják meg V. Sixtus néven. Orsini menekül, majd meghal Velencében, Vittoriát pedig az Orsini család féltékeny tagjai leszúrják. Stendhal rövid novelláját Vittoria életéről Merle erőteljesen felturbózta (a történet zaftos voltát mutatja az is, hogy írt róla Webster (1612) és Tieck (1840)). Ezzel kizárólag az a baj, hogy romantikus köntösbe akarja bújtatni az egyszerű tényt: a magát törvény felett állónak tekintő herceg akár a pápával is harcolva többszörös gyilkosság után megszerezte azt a nőt, akit minden valószínűség szerint a hercegi cím és a vagyon izgatott. Képes a történelmi tényeket is elkenni, csak hogy romantikusabb legyen a sztori. Orsini a kor szokása szerint saját kezével fojtotta meg házasságtöréssel megvádolt feleségét. A könyvben a széplelkű herceg (aki a Lepantoi csata idején Velence hajóhadát vezette) nem bírja ezt a gyilkosságot magára vállalni, és felkéri unokaöccsét a család bárói ágáról, így Orsini öli meg a feleséget, de nem maga a férj. Milyen érzékeny is lehetett egy hadvezér herceg...
Vittoria pedig, aki minden valószínűség szerint pontosan tudta, milyen sors vár szerencsétlen férjére (sőt, temetése után már Orsini várába költözik), a könyvben tiszta lelkiismerettel vallja, hogy semmi köze nem volt halálához, ő csak kiváltó oka volt a gyilkosságnak. Sőt, Merle szép lelke azt sem bírta elviselni, hogy Orsinit megvádolja gyilkossággal, így végül ezt a tettet is a család ifjabb, bárói ágának egyik tagja terveli ki.

Összefoglalva: a történelem sokkal véresebb, mint Merle könyve, valószínűleg úgy gondolta, hogy az ő olvasói köre nem viselné el a valóságot.

Bracciano képeit elnézegetve én is komolyan elgondolkoztam volna a hercegnői címen...